A Chang'e 3 a Holdon

Közel négy évtized után újra aktív űrszonda a Holdon.

A leszállásról készült videó:

India mindent egy lapra tett fel

Az új feltörekvő hatalom elég nagy presztízs kockázatot vállalt, mikor tavaly úgy döntött, hogy marsszondát indít és mindenzt jó előre beharangozva teszi meg. Könnyű elképzelni, mekkora csapást jelentett volna az indiai űrprogramnak, ha a világ szeme láttára fullad kudarcba a Mangalyaan szonda indítása. Ezt Kínában valószínűleg nem merték volna bevállalni.

Berepülünk a Mars légkörébe

A Maven űrszonda végre választ adhat a kínzó kérdésre: már tudjuk, hogy volt víz a Marson, valami légkör és talán élet is, de hová tűnt mindez? Most először vizsgáljuk majd kifejezetten a légkört, a szonda a belsejében hasít majd, néha pedig egészen mélyre ereszkedik. Az egész küldetés majdnem meghiúsult, de végül egy régi törvényre hivatkozva sikerült megmenteni. Magyar haiku is utazik vele a bolygóhoz.

Az Index összefoglalója a MAVEN küldetéséről, bár az nehezen értem, miért használ többes szám első személyt a cím. A cikk végi haikun kívül nem sok közünk van az egészhez.

 

Az ISON üstökös

Az ISON üstökös jelenleg a Belső-Napredszert szeli át. Október 9-én a Hubble Űrtávcső képeket készített a magjáról, ami alapján úgy tűnik, az üstökös még egyben van   A nagy kérdés most már az, túléli-e a november 28-i Nap-közelséget. Ha így lesz, akkor valószínűleg szabad szemmel is látható lesz december folyamán.

Az ISON üstökös a Hubble Űrtávcső felvételén

Mivel foglalkozik a Magyar Űrkutatási Iroda?

Az elmúlt hónap magyar űrkutatást érintő igen fontos híre volt elkészült a Nemzeti Űrstratégia tervezete, amellyel Magyarország csatlakozna az Európai Űrügynökséghez. A Magyar Űrkutatási Irodának (a magyar űrkutatás hivatalos, állami szervének) mégsem volt ez annyira fontos, hogy legalább egy szóval megemlítse saját weboldalán. Sőt. A honlap legfrissebb híre épp néhány napja lett egy éves. Az angol változata még siralmasabb, nem is részletezném tovább. Pedig Magyarországon nincs kormányzati leállás, mint az Egyesült Államokban néhány hete. Szóval nálunk ilyen, mikor a kormányzat dolgozik.

A Juno elhaladt a Föld mellett

A Juno űrszonda újra megközelítette a Földet, hogy egy végső lendülettel a Jupiter fele vegye az irányt. Közben egy műszaki probléma miatt biztonsági üzemmódra váltott, így az összegyűjtött adatok átküldése lassabban halad a tervezettnél. Ez azonban nem befolyásolja a küldetés folytatását.

Kelet-európai műholdas hírek

• Nehéz hétvégén van túl az észtek első műholdja, az ESTCube-1. Úgy tűnt, az ecuadori NEE-01 Pegaso után ez lesz a Föld körüli űrszemét következő áldozata. Előbb pénteken került nagyon közel (~900 m) egy sodródó objektumhoz. Félő volt hogy az Iridium - Kozmosz-2251 ütközés után visszamaradt szemétfelhőbe fut bele, amit nagy valószínűséggel nem élt volna túl. Végül kiderül, hogy másról van szó. Vasárnap egy újabb szemétdarab húzott el az észt műhold mellett, 940 m-re.

EstCube-1 - Kozmosz 2251 közelség, 2013. augusztus 2.

• December 10-én kínai rakétával indul a második lengyel műhold, a Hevelius. A Lem nevű harmadik műhold Dnepr rakétával kerül az űrbe, még nem tudni pontosan mikor. Mindkét hold a BRight Target Explorer Constellation programme (BRITE) program keretében végez csillagászati megfigyeléseket.

• Fehéroroszország 2 millió dollárért adott el űrfelvételeket, melyeket első műholdja, a BelKa 2 készített.
  
  
  
  BKA (BelKa 2)

Nem lesz magyar űrhajós

Az Index Lesz újra magyar űrhajós? cikkére is alkalmazható az ún. Betteridge törvény, amely szerint minden kérdésként megfogalmazott címre a válasz a Nem. Nem lesz magyar űrhajós, főleg ebből a 8 milliós befizetésből nem, amiből nemhogy az ESA emberes programjában nem lesz magyar részvétel, de alig takarja a minimális költségeket a kötelező programokban.

A cikk szerint "az éves tagsági nem olcsó dolog". Mihez képest? A 10 milliós Belgium 170 millió eurót fizet be, az 500 ezres Luxemburg 15 milliót. A magyar 8 millió pont semmire nem lesz elég. Ne várjunk csodákat. Annyira jelentéktelen a 4 milliárd eurós költségvetésben, hogy nem is értem miért foglalkozik az ESA ezekkel a minimum befizetős "banánköztársaságokkal" (mert van még pár ilyen: Görög, Román, stb.).

A Földet fényképezte az észt nanoműhold

Az újszerű elektromos meghajtással kísérletező észt ESTCube-1 a Szaharát is fényképezte. Az egyik legolvasottabb észt napilap cikkében a Masat-1-hez hasonlítják.

 

Az ESTCube-1 kamerája

A Washington Post is mellébeszél

Nem csak nálunk vannak gondok az írott sajtóval, hanem az igazán nagyoknál is. Ezúttal maga a Washington Post újságírója az aki hülyeségeket ír, rögtön a címben:

"NASA rakéta indítása látható Washingtonból"

Nem, ez nem NASA rakéta. Ez az Orbital Sciences Antares rakétája, amely többek közt a NASA által megrendelt Cygnus űrhajókat is pályára állítja majd a közeljövőben.

Így lenne helyesen.

Az Index megint alkotott

Az Index szerint 11736 milliárdból épít űrkikötőt Oroszország:

Gagarin űrrepülésének évfordulóján, a kozmonauták napján jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök az ország űrprogramjának következő lépését, a Vosztocsnij Kozmodrom, vagyis a keleti űrkikötő építését - pontosabban a 2011-ben már elkezdődött építkezés pontos terveit és költségvetését, ami eléri az 1,6 billió rubelt, vagyis az 52 milliárd dollárt (forintban ez 11736 milliárdot jelent). Ez az összeg a NASA napokban bejelentett jövő évi büdzséjének nagyjából a háromszorosa.

Mit hangsúlyoz a cím? Az 11736 milliárdot. Ezt miért forintban írják és nem rubelben vagy dollárban? Gondolom azért hogy nagyon soknak tűnjön. Így többen kattintanak a hírre Olcsó trükk, de már megszoktuk az Index hangzatos címei mögötti szándékot.

Az Europa küldetés rövid élete

200 millió dollárt faragnának le a NASA 2014-es bolygókutatásra szánt költségvetéséből. A Discovery  és New Frontiers programok továbbra is megkapnák a tervezett támogatást, de 2014-re semmi nem jut az amerikaiak Outer Planets Flagship, vagy a külső naprendszer küldendő zászlóshajó küldetéseire. Röviden, a hónap elején nagy hepajjal beharangozott Europa Clipper küldetésének egyelőre befellegzett.

Amire jut pénz

A NASA aszteroidát szállítana a Holdhoz

100 millió dollárt irányoztak elő a NASA-nak a hónap elején egy olyan ember nélküli küldetés előkészítéséhez, melynek keretében egy kisebb aszteroidát hoznának a Föld közelébe.

©Rick Sternbach / Keck Institute for Space Studies

Rekord Ariane-5 indítás

Az Ariane-5 február 7-én minden eddiginél nagyobb terhet állított geostacionárius átmeneti pályára. A rekord terhet két távközlési műhold - a spanyol Amazonas 3, az azeri Azerspace/Africasat 1a - és adaptereik alkották, összesen 10.35 tonnát. Ez volt az Ariane-5 54. sikeres küldetése sorozatban. Még 10 rakéta indítását tervezik ebben az évben a francia guyanai űrközpontból: öt Ariane-5, négy Szojuz és egy Vega.

Igen, létezik marsi víz, lapozzunk

Az Index szerint víz nyomaira bukkantak a Marson. Ez miért hír még mindig?! Lassan már Brit tudósok kategória.

Mars: víz, víz, víz! 2002.03.05

Víz nyomai a Guszev-kráterben 2004.04.03

Víz és vulkáni tevékenység újabb nyomai a Marson 2010.09.27

Folyékony víz szivárgásának nyomait észlelte a marsjáró 2010.10.29

Újra víz nyomaira bukkantak a Marson 2011.12.08

Volt víz a Marson! 2012.09.28.

és még több ilyen.

1.1 milliós ESA megbízást kapott a román ARCA

Az ARCA 1.1 milliós dolláros megbízást kapott az Európai Űrügynökségtől az ExoMars program keretében. A 2016-os lander prototípus (EDM) ejtőernyőinek tesztelése lesz a feladata.

A High Altitude Drop Test programjára 2013-ban kerül sor. Két nagy magasságú, fél tonnás ballont építenek, melyekről egy DTV (Drop Test Vehicle) nevű szerkezetet dobnak le 30 km magasságból a Fekete-tenger felett. A DTV szabadeséssel 0.8 mach sebességig gyorsul, majd kioldja az ejtőernyőket. A repülési adatok a DTV-ről az ARCA irányítóközpontjába kerülnek.

Az EDM lander lesz a 2018-ban induló ExoMars rover főpróbája.


Forrás: http://www.arcaspace.com