2011. december 22., csütörtök

Orosz-európai küldetés a Ganümédészre

Az ExoMars program megmentése érdekében összehozott december 19-i találkozón az Európai Űrügynökség és a Roscosmos igazgatója megegyezett a Hold déli sarkához és a Jupiter Ganümédész holdjának vizsgálatára tervezett küldetés előkészítésében.

A tervezett európai Jupiter Ganymede Orbiter az amerikai-európai
Europa Jupiter System Mission program része (NASA)

2011. december 19., hétfő

Mars Science Laboratory: Műszerek

A kisautó méretű Curiosity rover 10 tudományos műszerrel rendelkezik. A műszerek megépítésében az Egyesült Államok mellett Oroszország, Spanyolország és Kanada is részt vett.


2011. december 13., kedd

Cassini: A Dione harmadik megközelítése

A Cassini december 12-én minden eddiginél jobban megközelítette a Szaturnusz Dione holdját. 99 kilométerre repült el mellette 8.7 km/mp sebességgel. A legnagyobb közelség idején a a CIRS (Composite Infrared Spectrometer) infravörös spektrométerrel tanulmányozták a Dione felszíni töréseit és geológiai aktivitás után kutattak.

Megközelítéskor készített felvételek:

A Dione felszíne 77 682 km távolságból (NASA)

2011. december 11., vasárnap

Ideje továbblépni

Érdekes interjú az Indexen Bernard Zufferey-el, a PECS igazgatójával. A tanulság: ideje volna már tovább lépni, mert elszáll mellettünk az idő. 8 millió eurós ESA tagság nem lehet megfizethetetlen egy európai ország számára.

Saját műholdjaink is lehetnének

2011. december 2., péntek

40 éve érte el a Marsot a Marsz-3

A szovjet Marsz-3 űrszonda leszálló egysége volt az első, amely sikeresen leszállt a Mars felszínére 1971. december 2-án. Öt hónappal korábban, 1971. május 28-án indult Bajkonurból Proton rakétával. A ejtőernyős légköri leszállás kevesebb mint 3 percet tartott. Landolás után elkezdte egy panorámakép adatainak sugárzását, melyeket a Marsz-3 keringő egysége továbbított a Földre. Az orbiter ugyanazon a napon állt pályára a bolygó körül. Az adatok sugárzása a felszínről 20 másodperc után váratlanul megszűnt, a rádióadó meghibásodása miatt.

A Marsz-3 a Mars felszínén (fantáziakép) A Marsz-3-tól érkező jelek

2011. november 28., hétfő

Olaszország modulokat építhet kínai űrállomáshoz

Múlt héten Kína és Olaszország megállapodást írt alá, amellyel Olaszország részt vehet az elkövetkező kínai űrállomások építésében és űrhajósokat küldhet oda.

A tervezett kínai modul-űrállomás

2011. november 26., szombat

Mars Science Laboratory: Indítás

Elindult a Mars felé a NASA Mars Science Laboratory (MSL) küldetése a Curiosity nevű marsautóval. Az indításra Cape Canaveralből került sor 2011. november 26-án 15:02 GMT-kor egy kétfokozatú Atlas-5 rakétával. A 2.5 milliárd dolláros Mars Science Laboratory várhatóan 2012. augustusban száll le a Marson.

A Mars Science Laboratory indítása (Spaceflightnow)

2011. november 25., péntek

Befejeződött az Akari küldetése

Az Akari (Astro-F) infravörös csillagászati műhold küldetése 2011. november 24-én befejeződött. 8:23 GMT-kor kapcsolták le végleg a fedélzeti rádióadót.

Az Akari infravörös csillagászati hold (fantáziakép, JAXA)

2011. november 23., szerda

Sikerült kapcsolatba lépni a Fobosz-Grunttal

Az ESA ausztráliai követőállomása tegnap este vette a Fobosz-Grunt rádiójeleit. Az oroszokkal együtt most azon dolgoznak, hogy fenntartsák a kapcsolatot. A marsi indítási ablak éppen tegnap zárult le, így most nem tudni pontosab mi következik.(esa.int)


2011. november 19., szombat

Csökkentett módban a Chandrayaan-1

Kénytelenek voltak kikapcsolni a Chandrayaan-1 több fedélzeti műszerét, miután az indiai holdszonda belső hőmérséklete megközelítette a kritikus szintet.A hőmérséklet nem haladhatja meg az 50°C-t. A 49°C elérése után több olyan műszert is kikapcsoltak, amely nem létfontosságú, így most 40°C körül járnak. A hőemelkedést a szonda, a Hold és a Nap egy vonalba kerülése okozta, amely december végéig tart és a tervezési fázisban már felkészítették a szondát ilyen helyzetekre. (CNN)




2011. november 15., kedd

A második kínai dokkolás

November 15-én újabb sikeres dokkolást hajtott végre a Sencsou-8 űrhajó a Tiangong-1 űrállomással. 12 nap közös repülés utána Sencsou-8 fél órára levált az űrállomásról, majd 140 méterről megközelítve újra összekapcsolódott vele.

A második dokkolási művelet fázisai: szétválás, dokkolás kezdete, dokkolás (Xinhua)

2011. november 14., hétfő

Ukrajna holdszondát tervez

Ukrajna a Szelena nevű projekt keretében 2017-ben kisméretű tudományos műholdat küldene Hold körüli pályára. Erről Eduard Kuznyecov, az ukrán űrügynökség igazgatójának tanácsadója beszélt Kijevben a múlt héten. A holdszondát a dnyepropetrovszki GKB Juzsnoje (ГКБ "Южное") tervező iroda építené, Dnyepr rakétával indítanák és az új ukrán Krecset (Кречет) felső fokozattal látnák el.

Ballisztikus rakétából átalakított Dnyepr indítása

2011. november 9., szerda

Föld körüli pályán ragadt a Fobosz-Grunt

A Zenit-2 hordozórakéta sikeresen elvégezte feladatát és alacsony Föld körüli pályára helyezte a Fobosz-Grunt szondát. Az alacsony pálya elérése után a szonda a saját meghajtó rendszerével kellett volna átmeneti majd bolygóközi pályára álljon a hajnali órákban. 11 perccel az indulás után a rakéta utolsó fokozata is sikeresen elvált. Ezután történhetett valami, mert a radarkövetők nem észlelték a tervezett pályán a szondát. 3 órával az indulás után a meghajtóegység első begyújtásával emelnie kellett volna a pályamagasságot. A manővernek Dél-Amerika felett kellett volna sorra kerülnie, ami az orosz földi követőállomások hatókörén kívül esik.

Az indítás pillanata, 2011. november 8. 20:16 GMT (Roskosmos)

2011. november 2., szerda

Sikerült az első kínai dokkolást

A személyzet nélküli Sencsou-8 űrhajó és a Tiangong-1 űrállomás sikeresen összekapcsolódott a Föld felszíne felett 343 km magasságban. Ezzel Kína már hivatalosan is rendelkezik az űrállomás építés technológiájával.

Az összekapcsolódás pillanata

2011. október 29., szombat

Hajtóanyagtárolók az űrben

November folyamán a NASA washingtoni székházában megbeszélést tartanak annak a júliusban lezárult vizsgálatnak az eredményiről, amely Föld körüli hajtóanyatárolók hasznosíthatóságát tanulmányozta. Ezeket távolabbi célpontok elérésére és az új nehézrakétával indítandó nagyobb projektekre használnák. Itt töltenék újra a Föld körüli pályát elhagyó űrhajókat.

2011. október 23., vasárnap

Az oroszok barlangi holdbázisról álmodnak

A japán Kaguya űrszonda 2008-ban fedezett fel egy titokzatos barlangot a Viharok Óceánjának déli részén. Később a Lunar Reconnaissance Orbiter több más barlang bejáratáról nagy felbontású képeket készített. A vulkáni eredetű barlangoknak valószínűleg egész labirintusa húzódik a felszín alatt.

Barlangbejárat a LRO felvételén (NASA)

2011. október 20., csütörtök

Nemzetközi Űrállomás 2028-ig

2028-ig terjesztenék a Nemzetközi Űrállomás szolgálati idejét egy orosz illetékes keddi nyilatkozata szerint. Az ISS szolgálati ideje jelenleg 2015-ig biztosított, de a projektben részt vevő országok - Kanada, EUrópa, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok - nemrég állapodtak meg 2020-ig való meghosszabbításról. A szakértők most azt vizsgálják, hogyan lehetne hasznosítani az űrállomást 2020 után.

 

2011. október 18., kedd

Fobosz-Grunt: Egy marsszonda története

Ha minden a tervek szerint halad, november elején útjára indulhat Bajkonurból a Fobosz-Grunt űrszonda. Annak ellenére, hogy jóval szerényebb költségvetéssel rendelkezik, mint a NASA marsszondái, ez a küldetés kulcsfontosságú lesz az orosz űrprogram számára. Egyrészt azért, mert a Marsz-8 1996-os sikertelen indítása óta ez lesz az első orosz bolygóközi szonda, másrészt mivel a jelenleg javaslati fázisban lévő orosz kutatóprogramok nagy része az erre a küldetésre kifejlesztett technológiákat használja. Nem túlzás azt állítani, hogy az orosz bolygókutató program jövője ennek a programnak a sikerén múlik. A Fobosz-Grunt izgalmas küldetésnek ígérkezik, mivel ha sikerül teljesíteni a kitűzött célokat, 2014. augusztusában 200 gramm anyagmintát hoz vissza a Mars legnagyobb holdjáról a Földre.

A Fobosz-Grunt űrszonda (NPO Lavocskin)

2011. október 17., hétfő

Orosz rakétával indulna az ExoMars orbiterje

A NASA nem hozott egyértelmű döntést erről, ezért az ESA az oroszokkal tárgyal egy marsi keringő egység évtized végi indításáról. Az ESA az ExoMars program keretében küldene egy orbitert a Marshoz, melynek indítását a NASA végezte volna egy Atlas-5 rakétával 2016-ban. A NASA nem vállalt kötelezettséget erre vonatkozóan, ezért Európában amiatt aggódnak, hogy az együttműködés nem jön össze. Az ESA ezért az orosz űrügynökséggel, a Roskosmosszal is tárgyal egy Proton rakéta biztosításához. Oroszország január végéig kell választ adjon a felkérésre.

2011. szeptember 30., péntek

Újabb nagy műhold visszatérése várható

Az UARS múlt heti lezuhanása után újabb nagy műhold légköri visszatérése várható. A használaton kívüli német űrteleszkóp, a ROSAT október végén éri el a légkört. A 2.4 tonnás röntgentávcső jóval kisebb, mégis nagyobb darabok földbe csapódása várható, mint az UARS esetében. Ennek oka a hővédő pajzzsal ellátott röntgenérzékelő műszerek. A német űrügynökség becslése szerint nagyjából 30 különálló szerkezet maradvány éri el a felszín, melyeknek tömege 1.6 tonna. (NewScientist)

2011. szeptember 22., csütörtök

Fejlesztik a pleszecki űrközpontot

Az oroszok 170 millió dollárt költenek ebben az évben a Pleszecki Űrközpont kiszolgáló infrastruktúrájának fejlesztésére és bővítésére. (RiaNovosti)

Kisfilm a pleszecki központról (angolul):
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...