Magyar űrdráma

Gondoltam nem foglalkozok itt erről, de mégis. Legutóbb a vs.hu publikált egy nem túl objektív összefoglalót a Puli-MŰI ügyről. Mint mindig, az igazság most is valahol középen van.

A szerző módszeresen egyenlőséget tesz a MŰI és a magyar űripar között. Van egy olyan megérzésem, hogy a magyar űripar kényelmesen ellenne a MŰI nélkül is, de ezt most nem részletezném tovább.

Dr. Tari Fruzsina vezetése alatt lett Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja tavaly novemberben.  

Vele vagy nélküle Magyarország belépett volna az Európai Űrügynökségbe. Nem említeném ezt érdemként.

A hazai űrcégek és csoportok pedig megépítették az első magyar műholdat, a MASAT-1-et, műszereket szállítottak a Rosetta-űrszonda Philae leszállóegységére, de az elmúlt hetekben elinduló Exo-Mars szondán vagy a 2017-ben az űrbe induló CHEOPS űrtávcsőben is lesznek magyar alkatrészek.

A Masat-1 projekthez nem sok köze volt a MŰI-nek, a többi projekthez is legfeljebb a jogi keretet biztosította, semmi mást az égvilágon.

Az is kicsit furcsa, hogy a MŰI ennyire komolyan vesz szakmai feltételeket egy olyan kiállítással kapcsolatban, ahol többek közt Darth Vader egyenruhája is ki volt állítva. Semmi bajom ezzel, jó poénnak tartottam, de ebben a felállásban simán elfért volna a Puli holdautója is.

Másrészt meg, a Puli csapat helyébe én is formálisabb nevet választottam volna, ha már azt szeretném, hogy komolyan vegyenek. A másik, hogy sokminden van a weboldalukon, csak a legfontosabb információkról nem sokat árulnak el (hogy mikor és kivel tervezik az indítást).

Egy dolgot azért a Puli csapat példásan művel és a MŰI mindenképpen tanulhatna tőle. Ez az úgynevezett public outreach.

És végül: el fog jutni a Puli a Holdra? Valószínűleg nem, de remélem tévedek.