С Новым Годом

(Roskomsos)

Orosz-európai küldetés a Ganümédészre

Az ExoMars program megmentése érdekében összehozott december 19-i találkozón az Európai Űrügynökség és a Roscosmos igazgatója megegyezett a Hold déli sarkához és a Jupiter Ganümédész holdjának vizsgálatára tervezett küldetés előkészítésében.

A tervezett európai Jupiter Ganymede Orbiter az amerikai-európai
Europa Jupiter System Mission program része (NASA)

Mars Science Laboratory: Műszerek

A kisautó méretű Curiosity rover 10 tudományos műszerrel rendelkezik. A műszerek megépítésében az Egyesült Államok mellett Oroszország, Spanyolország és Kanada is részt vett.

Cassini: A Dione harmadik megközelítése

A Cassini december 12-én minden eddiginél jobban megközelítette a Szaturnusz Dione holdját. 99 kilométerre repült el mellette 8.7 km/mp sebességgel. A legnagyobb közelség idején a a CIRS (Composite Infrared Spectrometer) infravörös spektrométerrel tanulmányozták a Dione felszíni töréseit és geológiai aktivitás után kutattak.

Megközelítéskor készített felvételek:

A Dione felszíne 77 682 km távolságból (NASA)

Ideje továbblépni

Érdekes interjú az Indexen Bernard Zufferey-el, a PECS igazgatójával. A tanulság: ideje volna már tovább lépni, mert elszáll mellettünk az idő. 8 millió eurós ESA tagság nem lehet megfizethetetlen egy európai ország számára.

Saját műholdjaink is lehetnének

40 éve érte el a Marsot a Marsz-3

A szovjet Marsz-3 űrszonda leszálló egysége volt az első, amely sikeresen leszállt a Mars felszínére 1971. december 2-án. Öt hónappal korábban, 1971. május 28-án indult Bajkonurból Proton rakétával. A ejtőernyős légköri leszállás kevesebb mint 3 percet tartott. Landolás után elkezdte egy panorámakép adatainak sugárzását, melyeket a Marsz-3 keringő egysége továbbított a Földre. Az orbiter ugyanazon a napon állt pályára a bolygó körül. Az adatok sugárzása a felszínről 20 másodperc után váratlanul megszűnt, a rádióadó meghibásodása miatt.

A Marsz-3 a Mars felszínén (fantáziakép)

A Marsz-3-tól érkező jelek

Olaszország modulokat építhet kínai űrállomáshoz

Múlt héten Kína és Olaszország megállapodást írt alá, amellyel Olaszország részt vehet az elkövetkező kínai űrállomások építésében és űrhajósokat küldhet oda.

A tervezett kínai modul-űrállomás

Mars Science Laboratory: Indítás

Elindult a Mars felé a NASA Mars Science Laboratory (MSL) küldetése a Curiosity nevű marsautóval. Az indításra Cape Canaveralből került sor 2011. november 26-án 15:02 GMT-kor egy kétfokozatú Atlas-5 rakétával. A 2.5 milliárd dolláros Mars Science Laboratory várhatóan 2012. augustusban száll le a Marson.

A Mars Science Laboratory indítása (Spaceflightnow)

Befejeződött az Akari küldetése

Az Akari (Astro-F) infravörös csillagászati műhold küldetése 2011. november 24-én befejeződött. 8:23 GMT-kor kapcsolták le végleg a fedélzeti rádióadót.

Az Akari infravörös csillagászati hold (fantáziakép, JAXA)

Sikerült kapcsolatba lépni a Fobosz-Grunttal

Az ESA ausztráliai követőállomása tegnap este vette a Fobosz-Grunt rádiójeleit. Az oroszokkal együtt most azon dolgoznak, hogy fenntartsák a kapcsolatot. A marsi indítási ablak éppen tegnap zárult le, így most nem tudni pontosab mi következik.(esa.int)

Csökkentett módban a Chandrayaan-1

Kénytelenek voltak kikapcsolni a Chandrayaan-1 több fedélzeti műszerét, miután az indiai holdszonda belső hőmérséklete megközelítette a kritikus szintet.A hőmérséklet nem haladhatja meg az 50°C-t. A 49°C elérése után több olyan műszert is kikapcsoltak, amely nem létfontosságú, így most 40°C körül járnak. A hőemelkedést a szonda, a Hold és a Nap egy vonalba kerülése okozta, amely december végéig tart és a tervezési fázisban már felkészítették a szondát ilyen helyzetekre. (CNN)

A második kínai dokkolás

November 15-én újabb sikeres dokkolást hajtott végre a Sencsou-8 űrhajó a Tiangong-1 űrállomással. 12 nap közös repülés utána Sencsou-8 fél órára levált az űrállomásról, majd 140 méterről megközelítve újra összekapcsolódott vele.

A második dokkolási művelet fázisai: szétválás, dokkolás kezdete, dokkolás (Xinhua)

Ukrajna holdszondát tervez

Ukrajna a Szelena nevű projekt keretében 2017-ben kisméretű tudományos műholdat küldene Hold körüli pályára. Erről Eduard Kuznyecov, az ukrán űrügynökség igazgatójának tanácsadója beszélt Kijevben a múlt héten. A holdszondát a dnyepropetrovszki GKB Juzsnoje (ГКБ "Южное") tervező iroda építené, Dnyepr rakétával indítanák és az új ukrán Krecset (Кречет) felső fokozattal látnák el.

Ballisztikus rakétából átalakított Dnyepr indítása

Föld körüli pályán ragadt a Fobosz-Grunt

A Zenit-2 hordozórakéta sikeresen elvégezte feladatát és alacsony Föld körüli pályára helyezte a Fobosz-Grunt szondát. Az alacsony pálya elérése után a szonda a saját meghajtó rendszerével kellett volna átmeneti majd bolygóközi pályára álljon a hajnali órákban. 11 perccel az indulás után a rakéta utolsó fokozata is sikeresen elvált. Ezután történhetett valami, mert a radarkövetők nem észlelték a tervezett pályán a szondát. 3 órával az indulás után a meghajtóegység első begyújtásával emelnie kellett volna a pályamagasságot. A manővernek Dél-Amerika felett kellett volna sorra kerülnie, ami az orosz földi követőállomások hatókörén kívül esik.

Az indítás pillanata, 2011. november 8. 20:16 GMT (Roskosmos)

Sikerült az első kínai dokkolást

A személyzet nélküli Sencsou-8 űrhajó és a Tiangong-1 űrállomás sikeresen összekapcsolódott a Föld felszíne felett 343 km magasságban. Ezzel Kína már hivatalosan is rendelkezik az űrállomás építés technológiájával.

Az összekapcsolódás pillanata

Hajtóanyagtárolók az űrben

November folyamán a NASA washingtoni székházában megbeszélést tartanak annak a júliusban lezárult vizsgálatnak az eredményiről, amely Föld körüli hajtóanyatárolók hasznosíthatóságát tanulmányozta. Ezeket távolabbi célpontok elérésére és az új nehézrakétával indítandó nagyobb projektekre használnák. Itt töltenék újra a Föld körüli pályát elhagyó űrhajókat.

Az oroszok barlangi holdbázisról álmodnak

A japán Kaguya űrszonda 2008-ban fedezett fel egy titokzatos barlangot a Viharok Óceánjának déli részén. Később a Lunar Reconnaissance Orbiter több más barlang bejáratáról nagy felbontású képeket készített. A vulkáni eredetű barlangoknak valószínűleg egész labirintusa húzódik a felszín alatt.

Barlangbejárat a LRO felvételén (NASA)

Nemzetközi Űrállomás 2028-ig

2028-ig terjesztenék a Nemzetközi Űrállomás szolgálati idejét egy orosz illetékes keddi nyilatkozata szerint. Az ISS szolgálati ideje jelenleg 2015-ig biztosított, de a projektben részt vevő országok - Kanada, EUrópa, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok - nemrég állapodtak meg 2020-ig való meghosszabbításról. A szakértők most azt vizsgálják, hogyan lehetne hasznosítani az űrállomást 2020 után.

 

Fobosz-Grunt: Egy marsszonda története

Ha minden a tervek szerint halad, november elején útjára indulhat Bajkonurból a Fobosz-Grunt űrszonda. Annak ellenére, hogy jóval szerényebb költségvetéssel rendelkezik, mint a NASA marsszondái, ez a küldetés kulcsfontosságú lesz az orosz űrprogram számára. Egyrészt azért, mert a Marsz-8 1996-os sikertelen indítása óta ez lesz az első orosz bolygóközi szonda, másrészt mivel a jelenleg javaslati fázisban lévő orosz kutatóprogramok nagy része az erre a küldetésre kifejlesztett technológiákat használja. Nem túlzás azt állítani, hogy az orosz bolygókutató program jövője ennek a programnak a sikerén múlik. A Fobosz-Grunt izgalmas küldetésnek ígérkezik, mivel ha sikerül teljesíteni a kitűzött célokat, 2014. augusztusában 200 gramm anyagmintát hoz vissza a Mars legnagyobb holdjáról a Földre.

A Fobosz-Grunt űrszonda (NPO Lavocskin)

Orosz rakétával indulna az ExoMars orbiterje

A NASA nem hozott egyértelmű döntést erről, ezért az ESA az oroszokkal tárgyal egy marsi keringő egység évtized végi indításáról. Az ESA az ExoMars program keretében küldene egy orbitert a Marshoz, melynek indítását a NASA végezte volna egy Atlas-5 rakétával 2016-ban. A NASA nem vállalt kötelezettséget erre vonatkozóan, ezért Európában amiatt aggódnak, hogy az együttműködés nem jön össze. Az ESA ezért az orosz űrügynökséggel, a Roskosmosszal is tárgyal egy Proton rakéta biztosításához. Oroszország január végéig kell választ adjon a felkérésre.

Újabb nagy műhold visszatérése várható

Az UARS múlt heti lezuhanása után újabb nagy műhold légköri visszatérése várható. A használaton kívüli német űrteleszkóp, a ROSAT október végén éri el a légkört. A 2.4 tonnás röntgentávcső jóval kisebb, mégis nagyobb darabok földbe csapódása várható, mint az UARS esetében. Ennek oka a hővédő pajzzsal ellátott röntgenérzékelő műszerek. A német űrügynökség becslése szerint nagyjából 30 különálló szerkezet maradvány éri el a felszín, melyeknek tömege 1.6 tonna. (NewScientist)

Fejlesztik a pleszecki űrközpontot

Az oroszok 170 millió dollárt költenek ebben az évben a Pleszecki Űrközpont kiszolgáló infrastruktúrájának fejlesztésére és bővítésére. (RiaNovosti)

Kisfilm a pleszecki központról (angolul):