Felszíni szondákat fényképezett az MRO

Január végén a Mars Reconnaissance Orbiter nagy felbontású HiRISE kamerája fényképezte a Spirit és a Phoenix szondák landolási helyét.

Január 29-én készült felvétel a Spirit marsjáró leszállási helyéről. Jobbra fent a
 Bonneville-kráter, a jobb alsó sarokban a Spirit leszálló platformja. A vöröses
árnyalat a lerakódott por miatt látszik. A kráter peremén 12 óra irányában lévő
 világos pont a hővédő pajzs maradványa.

A NASA befejezettnek nyilvánította a Phoenix programot

A NASA egy hét sikertelen próbálkozás után nem folytatja tovább a kapcsolatfelvételi kísérleteket a Phoenix szondával. A Phoenix utóljára november 2-án kommunikált, több nappal azután, hogy egy erős porvihar veszélyes szintre lecsökkentette a szonda energiaellátását. Az illetékesek szerint a szonda akkumulátorai lemerültek és a tél közeledtével már nem tudnak elegendő energiát nyújtani a további kutatásokhoz.

A Phoenix május 25 óta működik a Mars felszínén és eredetileg három hónapos küldetést szántak. Igy az eddig eltelt négy hónappal a küldetés sikeresnek mondható. A keringő szondák tovább kutatnak majd a Phoenix jelei után, ha mégis sikerül elég energiát gyűjtenie, de a kutatók szerint erre kevés az esély.

A Marson tomboló porviharok a marsjárókat is megviselik. A Spirit az legutóbbi hétvégén 89 watt-óra energiát termelt. Ez fele annak, amennyi normális működéshez szükséges. Hogy elkerüljék az akkumulátorok lemerülését a földi irányítók kikapcsolták a fűtőket, melyek különböző műszereket melegítenek. A mérnökök ezenkívül csütörtökig szüneteltetik a kommunikációt a Spirittel.

Leszállt a Phoenix

Landolt a Phoenix-űrszonda a Marson
Hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-űrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus művelet sikerességét a Mars Odyssey is megerősítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltűnése jelentett 1999-ben. (origo)
Tovább >>

Leszállt a Phoenix a Marson
Magyar idő szerint hétfő hajnalban leszállt a Marsra a Phoenix Mars-szonda. A szerkezet több korábbi sikertelen eszköz kudarcát szépítheti, víz és élet nyomát fogja kutatni a vörös bolygó északi pólusán. (index)
Tovább >>

Megjöttek az első képek a Marsról
A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is. (origo)
Tovább >>

Phoenix felülnézetből
A Mars Reconnaissance Orbiter képei a Phoenixről

Nehéz időszak vár a Phoenixre

Kilenc hónapos repülés után a Phoenix szonda küldetése újabb, veszélyekkel teli szakaszba lép. Az összes eddigi marsi landolási kísérlet 55 %-a kudarcba fulladt. A Phoenix május 25-i landolásánál alkalmazott módszer utóljára 32 éve (a legendás Viking szondáknál) sikerült.

Az utóbbi években használt ugráló légzsákos leszállás helyett a Phoenix irányítórakétákat használ a nagyobb pontosságú leszállás érdekében. A rakétahajtású leszállást legutóbb 1999-ben a Mars Polar Landerrel kísérelték meg, sikertelenül.



Részletes ismertető az origo-n:
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülődik a Phoenix

Adattovábbításra készülő marsszondák

Három Mars körül keringő szonda készül a Phoenix leszállóegység május végi érkezésére. A Mars Odyssey, a Mars Reconnaissance Orbiter és a Mars Express pályát módosít, hogy követhessék a Phoenixet és továbbítsák adatait.

A Mars Odyssey a Déli-sark felett (NASA)

A Mars Odyssey magas frekvenciájú adójával továbbítja a Phoenix ereszkedése során gyűjtött adatokat. A Mars Reconnaissance Orbiter és a Mars Express az Odyssey tartalékja lesz különleges esetekre és ugyancsak követni fogják a Phoenix érkezését.