2007. december 27., csütörtök

Elhalasztott marsküldetés

Programon belüli csúszások miatt a NASA kénytelen volt 2011-rôl 2013-ra halasztani a következô Mars Scout küldetés indítását. Az utóbbi években ez az elsô eset, hogy az amerikaiak nem használnak ki egy marsi indítási ablakot. 1996 óta, minden két évben megnyíló indítási ablakban indult legalább egy amerikai marsszonda.

A csúszást a küldetésjavaslatokat kiértékelô bízottságon belüli érdekellentétek okozták. A program teljes ütemterve kb. 4 hónapos késést szenvedett, ezért már nem tartják bíztonságosnak a 2011-es indítást.

Mindkét megmaradt küldetésterv (Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN (MAVEN), és The Great Escape (TGE)) légkörkutató küldetés, amelyen Mars körüli pályáról vizsgálják a bolygó légkörét. A mostani tervek szerint ezek közül az újonnan létrehozott bízottság 2008. végéig választjaki a végsôt.

Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN

2007. december 18., kedd

Indiai-orosz együttműködés a holdkutatásban

India egyeztetni kezdett Oroszországgal a Chandrayaan-II közös holdszonda technikai részleteiről. A szondát 2011-2012-ben indítják útnak. A kutatók egy rover holdfelszínre juttatását tervezik, amely kémiai analíziseket véges és erőforrások után kutat. Az indiai-orosz együttműködést Manmohan Singh indiai miniszterelnök múlt havi moszkvai látogatásakor írta alá az ISRO és az Orosz Űrügynökség (Roskosmos).

2007. december 17., hétfő

Eltűnt üstökös

A Tempel üstökös meglátogatása után a NASA úgy döntött, a Deep Impact szondával további üstökösök után kutat. Első célpontnak egy közeli égitestet, 85P/Boethin üstököst szemelték ki, amelyet korábban már két alkalommal is megfigyeltek (1975-ben és 1986-ban). Miután a szondát megközelítő pályára helyezték, az üstökösnek nyomát sem találták.

Néhány csillagász szerint az valószínűleg megsemmisült, mikor legutóbb, 1997-ben elrepült a Nap mellett. Egy másik sokkal valószínűbb elmélet szerint az üstökös a Nap megközelítésekor több darabra hullott, a darabok pedig teljesen más pályára sodródtak.

A küldetésvezetők korábban már figyelembe vették azt a lehetőséget, de a előrejelzett közelsége miatt vállalták ezt a kockázatot. A megváltozott terv szerint a szonda december 31-én a Föld gravitációs terét kihasználva elindul a Hartley 2 üstökös irányába. Repülés közben a Deep Impact öt olyan csillagot is megfigyel, amely ismert bolygóval rendelkeznek. A Hartley 2-t 2010. október 11-én közelíti meg nagyjából 1000 km távolságra.

2007. december 15., szombat

A NASA is beszáll a MoonLite holdprogramba

A NASA jövő év közepétől részt venne az év elején bejelentett nagy-britanniai MoonLite holdszonda programjának előkészítésében. A szonda a tervek szerint 2012-ben indul útnak, pályára áll a Hold körül és négy penetrátort lő ki a felszínre, amelyek a holdrengéseket figyelik. A programban a NASA-n kívül az Indiai Űrügynökség is rész vesz.

2007. december 11., kedd

Új amerikai holdszonda

Tegnap jelentett be a NASA tudományos adminisztrátora, Alan Stern egy új holdkutató programot a Discovery-program keretében. A GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) űrszonda-párost 2011-állítják pályára a Hold körül. A szondák több hónapon keresztűl mérik majd nagy részletességgel a Hold gyenge mágneses terét.

2007. december 4., kedd

Kínai marsszonda 2009-re

Egy kínai kutató bejelentése szerint 2009-ben indulhat Kína első marsszondája. A Yinghuo-1 orosz hordozórakétával indul 2009. októberében, 2010. szeptemberéig áll pályára és küldi vissza az első fotókat a Marsról. Tömege kb 110 kg (a hagyományos keringő szondáknál jóval kisebb), tervezett élettartama legalább egy földi év.

A szonda a szoros kínai-orosz együttműködés eredménye. Az eredeti elképzelések szerint együtt indítják az orosz Phobos Explorerrel, amelyről a Mars közelében válik le.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...