С Новым Годом

(Roskomsos)

Orosz-európai küldetés a Ganümédészre

Az ExoMars program megmentése érdekében összehozott december 19-i találkozón az Európai Űrügynökség és a Roscosmos igazgatója megegyezett a Hold déli sarkához és a Jupiter Ganümédész holdjának vizsgálatára tervezett küldetés előkészítésében.

A tervezett európai Jupiter Ganymede Orbiter az amerikai-európai
Europa Jupiter System Mission program része (NASA)

Mars Science Laboratory: Műszerek

A kisautó méretű Curiosity rover 10 tudományos műszerrel rendelkezik. A műszerek megépítésében az Egyesült Államok mellett Oroszország, Spanyolország és Kanada is részt vett.

Cassini: A Dione harmadik megközelítése

A Cassini december 12-én minden eddiginél jobban megközelítette a Szaturnusz Dione holdját. 99 kilométerre repült el mellette 8.7 km/mp sebességgel. A legnagyobb közelség idején a a CIRS (Composite Infrared Spectrometer) infravörös spektrométerrel tanulmányozták a Dione felszíni töréseit és geológiai aktivitás után kutattak.

Megközelítéskor készített felvételek:

A Dione felszíne 77 682 km távolságból (NASA)

Ideje továbblépni

Érdekes interjú az Indexen Bernard Zufferey-el, a PECS igazgatójával. A tanulság: ideje volna már tovább lépni, mert elszáll mellettünk az idő. 8 millió eurós ESA tagság nem lehet megfizethetetlen egy európai ország számára.

Saját műholdjaink is lehetnének

40 éve érte el a Marsot a Marsz-3

A szovjet Marsz-3 űrszonda leszálló egysége volt az első, amely sikeresen leszállt a Mars felszínére 1971. december 2-án. Öt hónappal korábban, 1971. május 28-án indult Bajkonurból Proton rakétával. A ejtőernyős légköri leszállás kevesebb mint 3 percet tartott. Landolás után elkezdte egy panorámakép adatainak sugárzását, melyeket a Marsz-3 keringő egysége továbbított a Földre. Az orbiter ugyanazon a napon állt pályára a bolygó körül. Az adatok sugárzása a felszínről 20 másodperc után váratlanul megszűnt, a rádióadó meghibásodása miatt.

A Marsz-3 a Mars felszínén (fantáziakép)

A Marsz-3-tól érkező jelek