Fontos döntések előtt Európa

Jövő héten miniszteri szintű találkozót tartanak az ESA tagállamai Olaszországban, melyen sok fontos döntés születhet a hordozórakéták, tudományos küldetések, az ISS programban való további részvétel és az űralkalmazások terén. Ezek közül az egyik, az európai részvétel az amerikaiak Orion űrhajójának fejlesztésében. A tervek az Orion műszaki egységének megépítéséről szolnak, melyet a jelenleg használatban lévő ATV-ből fejlesztenének ki. Bár a tagállamok többsége támogatná, a franciák nem nagyon akarják.

A közös amerikai-európai Orion űrhajó terve (BBC)

Mi is az a fényes objektumot a Mars felszínen?

Valószínűleg csak egy darab műanyagot talált a Curiosity egy héttel ezelőtt. Leszállás közben válhatott le róla.

Curiosity infografikák

JPL	Graphic News   JPL RIA Novosti  RIA Novosti      edsunonline, Scribd

Két kémteleszkóppal ajándékozták meg a NASA-t

A NASA két Hubble méretű kémteleszkópot kapott az NRO-tól. A teleszkópokat eredetileg kémholdakra telepítették volna, de kiderült, sincs rájuk szükség. 2011 eleje óta 100 ezer dollár költöttek a tárolásukra, közben azt vizsgálták, mire is lehetne felhasználni ezeket. Végül a már létező WFIRST (Wide Field Infrared Survey Telescope) projektben kapnak helyet, amely így hatalmas kezdőlökést kap.

WFIRST (Wide Field Infrared Survey Telescope)

Miért lenne kifizetődő a kisbolygóbányászat?

Múlt héten láttak napvilágot a Planetary Resources nagyratörő tervei a kisbolygóbányászatról.

Infografika arról, miért is érné meg a kisbolygók nyersanyagait megszerezni:

Újabb orosz űrtervek

Oroszországnak látszólag nem vette el a kedvét az űrkutatástól a Fobosz-Grunt kudarca. Az Orosz Tudományos Akadémia szombati jelentése újabb űrszondás terveket vázol fel.

Lomonoszov űrtávcső, a szovjet Hubble

Miért nem indított a Szovjetunió a Hubble-hez hasonló távcsövet? A válasz nem egyszerű. Egyrészt a szovjet űrtudományos program mindig a politikai és katonai elit szeszélyeinek volt kiszolgáltatva, másrészt a különböző tervezőirodák örökös harca sem vált a program javára.

Egy Araksz kémhold, a a tervezett Lomonoszov űrtávcső alapja (Novosti Kosmonavtiki)

Harminc éves a Venyera-13 és -14

Harminc éve érte el a Vénuszt a Venyera-13 és a Venyera-14 szovjet űrszonda. A két hasonló felépítésû űreszközt az 1981-es indítási ablakban indították el Bajkonurból.

Venyera-13

A Venyera-13 leszálló egysége

Goliat: Az első román műhold

A tegnapi Vega indítással a Masat-1 mellett pályára került a Goliat, az első román műhold is. A holdat a Bukaresti Egyetem és a Bukaresti Műszaki Egyetem csapata építette a Román Űrügynökség (ROSA) irányítása alatt. A program fontos része volt - a műholdon kívül - még két felszíni kommunikációs központ megépítése az Ilfov megyei Măgurele és a Kolozs megyei Havasnagyfalu közelében.

Update: Néhány napos késéssel sikerült dekódolni a Goliat gyenge jeleit. Korábban azzal vádolták a román űrügynökséget, hogy a holdat elveszítette. A jelek audió felvételeit innen lehet letölteni.

A Goliat műhold

Pályán az első magyar műhold

2012. február 13-án, közép-európai 11:00-kor az európai Vega hordozórakéta első repülésével Föld körüli pályára került - több más műhold társaságában - a Masat-1, az első magyar műhold.

Az indítás:

Felszíni szondákat fényképezett az MRO

Január végén a Mars Reconnaissance Orbiter nagy felbontású HiRISE kamerája fényképezte a Spirit és a Phoenix szondák landolási helyét.

Január 29-én készült felvétel a Spirit marsjáró leszállási helyéről. Jobbra fent a
 Bonneville-kráter, a jobb alsó sarokban a Spirit leszálló platformja. A vöröses
árnyalat a lerakódott por miatt látszik. A kráter peremén 12 óra irányában lévő
 világos pont a hővédő pajzs maradványa.

Üstökösvizsgálat nemzetközi összefogással

Előre naptár, 1985

1986 márciusában négy űrszonda fog találkozni a legendás Halley-üstökössel: A Vega-1 és Vega-2 (szovjet), a Giotto (közös nyugat-európai) és a Planet-A (japán). A Halleyt, amelynek keringési ideje 76 év, elôször Kínában figyelték meg i.e. 240-ben. 1910 óta most először közelíti meg a Napot, és 2061-ig megint nem kerül napközelbe.

1910-ben rendkívül látványos volt a Halley megjelenése: csóvája szétterült az égbolt egyharmadán. 1986-ban viszont szabad szemmel alig lesz látható. Műszeres megfigyelése a Földön kívüli térségben annál nagyobb szenzációnak ígérkezik.

A kérdés csak az: sikerül-e az űrszondáknak ép állapotban megközelíteniük az üstököst és ellesniük néhány titkát a nagy sebesség (250 000 km/óra) ellenére, amellyel atmoszférájába behatolnak.